A Zöld Nagyúr

       A fák bölcsebbek mint az ember.Jámboran állnak vastag törzsükben kígyóznak koruk tanúi s míg körülöttük változik a világ, ők soha nem mozdulnak nem kérdeznek,s nem felelnek.Bölcsen s hallgatagon nevelik föl családok generációit.Lombjaik ezernyi titkot rejtenek s leveleik zúgása nyomja el a kíváncsiskodók             éber hallgatását.Ha kell árnyékot,ha kell ropogva meleget adnak,vagy gyömülcsükkel táplálják azt aki gondozza őket.Törzsüket gyermeklábak tapossák ágaikba kis kezek kapaszkodnak vagy apai kezek kötnek rájuk gyenge kis vászon hintát.Óvnak,óva intenek s őrködnek évszázadokon át.

...........................................................................................................................

                             Egy darab égbolt

    Gyönyörű világoskék palettán úsztak át.Lassan méltósággal.Rendezgették fodraikat.Mint a menyasszony lassú,fehér zenére vonultak,langyos,neszellő szellő néha beléjük kapott.Majd megfordultak hajukban fehér fodrok kezükben fehér csokrok.Lábam kinyújtottam léptem volna utánna.De messze voltak s kacéran integettek.Tudtam nem érthetem őket utól.A sivár erkélyről,koszos bérházak között.Sárga üveg,mosott ruha hideg vas.Ennyi természet szorult az emleti lakásokba.Az egyetlen ami a városi dzsungelben is megvan az egy darab égbolt.

........................................................................................

                                    A szerelem vak 

   A szerelem nem vak az emberek vakok hogy nem látják meg a kincset amire ráakadtak.A szerelem az embert látja.Így élesebb a szeme bárki emberénél.Én kaptam egy csodát.Csak még fel kel fedeznem.Kaptam egy esélyt hogy megismerjek egy oylan embert amilyen én sohasem voltam.Kicsiként nem volt szép.Nem barátkozott senkivel.Csúfolták.Aztán lassan felcseperedett és szerető anya nevelte föl.Elhatározta hogy lefogy.Hogy oylan lesz aki büszke magára és soha nem lesz gyenge.Aztán az iskolát kerülte.Gondja volt de segítséget nem kapott.Őt hibáztatták.A hiba nem az övé volt.Az embereké az emberiségé a társadalomé.A miértet soha nem kérdezte tőle senki.De talán ő sem magától.Természetes volt ő semmit nem tehet.Ő mindent elront.Csoda, ha nem szereti az embereket?Csoda ha nem hisz önmagában? Esélyt kaptam hogy én legyek az az ember aki hisz benne. És én hinni akarok.

........................................................................................